Sikerült ma közel négy órát egy váróteremben töltenem, és persze ilyenkor mi mást is tehetne az ember – azon túl, hogy a magyar egészségügy áldatlan állapotain gondolkodik, mint megír egy blogposzt.

Érdekes megfigyelést tettem, amíg várakoztam. Egyes rendelőkbe a sorszám alapján hívták be az embereket, úgy, hogy a folyosó tetejére rögzített monitoron jelent meg a soron következő beteg sorszáma. Más rendelőkbe a nővér szóbeli hívására kellett bemenni. Előbbibe tartozott például a szemészet, míg utóbbiba a fülorrgégészet. Komolyan. A „kígyónak lábsó, madaraknak fogsor” semmi a valósághoz képest: ha vak vagy láss, ha süket vagy hallj, ha azt akarod, hogy foglalkozzunk veled – üzeni a magyar egészségügy.

A gondolat továbbvitele az idő és a tehetetlen várakozás miatt természetesen adódott: vajon nem így vagyunk-e a mindennapjainkban is ezerszer? A megfelelő módon akarjuk a feleségünk, gyerekünk, főnökünk, beosztottunk tudtára adni, amit mondani akarunk, vagy éppen ellenkezőleg? A marketing egyik fontos szabálya, hogy úgy kell a célcsoporthoz beszélni, ahogy neki a legkényelmesebb. Ne a gyengén látóktól várjuk el, hogy leolvassák a monitort és ne a gyengén hallóktól, hogy a nővérre füleljenek.

A vállalkozásokban sokkal tudatosabban alakíthatjuk a kommunikációnkat, mint otthon.

A vásárlási döntési folyamat első lépése a probléma-felismerés. Ez a vágykeltés, valamely szükséglet előtérbe kerülésének szakasza. Bizonyos termékek esetében hangsúlyos, hogy megértessük a vásárlóval a szükségletét, a megoldás létét. Ha a vállalkozásunk parketták felújításával foglalkozik, akkor például alapvető feladat elérnünk, hogy ugorjon be a célcsoportnak, hogy van ilyen – kezdjen el egyáltalán gondolkodni. Ha olyan készítményünk van, ami valaminek a megelőzésére szolgál, szintén ez lesz a nehéz feladat: még nem olyan a szükséglet, ami azonnali megoldást követelne.

Amikor a vásárló felismeri, hogy szüksége lenne a vásárlásra elkezd információt keresni. Nem csak az ár érdekli. A vásárlással járó kényelmetlenségek elkerülése, a szolgáltatás minősége vagy a szolgáltató megbízhatósága: mind fontosabbak lehetnek, mint az ár. A blogunkban bemutathatjuk, hogyan dolgozunk. A tartalommarketing jó eszköz arra, hogy a részleteket is megmutassuk, hogy elmerüljünk egy-egy témában. Egyes kommunikációs csatornák szintén alkalmasak arra, hogy sok mindent elmondjunk. Én például a várakozás unalmas óráiban már mindent elolvastam, ami a váróterem falán ki volt függesztve. Az apró betűt is.

Azt se felejtsük ki, hogy az információkat nem csupán a külső forrásokból szerezzük, hanem az emlékeinkből is. Vagyis nagyon fontos a megerősítés, a vásárlás utáni kommunikáció. A teljesítmény nyújtotta pozitív élmény emléke nem állandó és nem is abszolút: a felejtéssel elhalványul, de az üzenetek hatására fel is erősödhet. Gondoljunk csak arra, amikor a politikusok azt sulykolják, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve – már nem emlékszünk igazán, de ha sokat mondják elhisszük. Erre játszanak a nosztalgiát előhívó márkanevek, helyek, reklámok is.

És persze figyelni kell a folyamatot, hogy észrevegyük, ha valami nem működik. Előbb-utóbb talán a fülészeten is rájönnek, hogy elképzelhető, hogy nem mindenki hall tökéletesen. De remélem nem kell addig itt várnom…