Véget ért a nyár – látom hatalmas a tömeg a gimnázium előtt. Aha, kezdődik a gólyatábor, jó bulinak tűnik. A csapatépítés és a beavatás jegyében minden érkezőnek a homlokára írják a suli rövidítését és az osztályát, majd a filccel még egy kis szívecske, villám, bajusz vagy egyéb vicces minta is készül. Az újoncoknak, fél lábon kell beugrálniuk az iskolaépületbe – „most gólyák vagytok, csináljatok is úgy” sikítják a Rendező feliratos lányok: megy az ökörködés, nagy a hangulat a tizenegyedikesek szervezésében. Egy pillanatra minden járókelő arcán látom, hogy átveszik a gimisek örömét, jókedvét – ez is ragályos.

Amikor közelebb érek azonban, azt veszem észre, hogy egy csapat kétségbe esett, ijedt kisfiú és kislány áll az egyik oldalon: szintén összefirkált arccal, gólyaként féllábazva – de egyáltalán nem veszik át a hangulatot, nem ragad rájuk a jókedv. Ők lehetnek az ötödikesek, jövök rá. Egy új osztály a felsősökből is indul, nem csak a kilencedikesek kezdik a sulit most. Csakhogy nekik még nagyok a 10. évfolyamos rendezők - nem is tudnak mit kezdeni a sikoltozással, látják, hogy buli van, de nem értik, nem érzik, hogy nekik szól. Ezen az őket kísérő szülők sem tudnak sokat segíteni. Félnek, zavarodottak, láthatóan szarul érzik magukat. Ha tehetnék, tartok tőle elmenekülnének. Persze később majd biztosan jó lesz: bent a suliban, amikor szétválasztják őket a nagyoktól (remélem).

Bennem meg persze megszólal a marketinges: vajon a vállalkozások hányszor követjük el azt a hibát, hogy egységes masszaként tekintenek a vásárlókra? Szegmentáció – így hívják azt, amikor a vásárlók egyes csoportjait, eltérő igényeik alapján különbözőképpen kezeljük, de ehhez odafigyelés kell, információ kell: észre kell venni, hogy vannak, akik nem ugyanazt várják el, mint a többség. Remélem, azok, akikkel mi dolgozunk, nem követik el azt a hibát, mint a gólyatábor szervezői, de ha nyitott szemmel járok, akkor sok olyan vállalkozást látok, ahol erre már nem jut idő, erőforrás. Még az olyan nyilvánvaló esetekben is, mint a gimis szervezők helyzete lett volna, hiszen pontosan tudták, kik jönnek a gólyatáborba.

Pedig nagyon hatékony tud lenni, ha a vevők különböző csoportjait azonosítani tudjuk, és nem egyen-szöveget kapnak, hanem személyre szabottat. Hálásak tudnak lenni érte a vevők, a kisebb csoportok. És ez az irány nyújthat lehetőséget arra is, hogy versenyezzünk a nagyobb cégekkel.

Észrevesszük kik az „ötödikesek” a mi jól kitalált, kilencedikeseknek szóló marketingünkben? Meg tudjuk őket szólítani? Megértjük ők mit akarnak?