Ha már annyit pofáztunk arról, hogy a gyakorlat mennyit tanulhatna az elméleti kutatások megismerésével és hogy a marketingoktatóknak mennyire fontos lenne szorosabbra építeniük a kapcsolódásaikat a kutatásokban is a gyakorlati marketingesekkel, úgy döntöttünk, hogy átrágjuk magunkat az Egyesültet a Marketing Oktatásáért és Kutatásáért (EMOK) 2016-os (XXII:) országos konferenciájának tanulmánykötetén.
Nem volt könnyű. Sokat szenvedtünk a sok tudományos (néha feleslegesen és ostobán tudományoskodó) írástól. Ugyanakkor nem volt haszontalan sem. Sőt, néha kifejezetten érdekes. Ez a tudás és ismeretanyag is fontos elem abban, hogy jó marketingesek legyünk és ismerjük a marketing minden területét. És összeszedtük az érdekesebb kutatásokat, amik izgalmasak lehetnek a nem-akadémiai marketingesek számára is. Szemelvények a marketingből, 2016 - fogyasszátok egészséggel.
A sorozat tizenegyedik része:

11. Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás:
az élethosszig tartó egészség koncepciója (Szakály Zoltán)

Aki végig bírta olvasni a borzasztóan hosszú címet, az könnyen rájöhetett miről van szó (aki nem: egészségtudatosságról. :).

Több országos reprezentatív kutatással a háta mögött a szerző elég komoly rálátással rendelkezik a magyar lakosság egészségi attitűdjeire, táplálkozási szokásaira. Fontos megállapítása, hogy a lakosság ugyan tisztában van azzal, hogy mit kellene tenni, sokan mégsem teszik ilyen vagy olyan okok miatt. (Többek között ezért is hangsúlyozzuk mindig, hogy vigyázni kell az egyszerűsített kutatásokkal - például nem elég megkérdezni az embereket, hogy fontos-e nekik az egészség a vásárlásaiknál, hanem a viselkedésüket kell vizsgálni, vagy komplex módszerekkel megpróbálni előrejelezni). Érdekes adat lehet mindazoknak akik élelmiszerekkel foglalkoznak, hogy:

- a magyar lakosság 48%-a egyáltalán nem akar változtatni a jelenlegi táplálkozási szokásain (annak ellenére, hogy vannak köztük, akik tudják, hogy táplálkozhatnának egészségesebben, sőt akár azt is hogyan!)
- és a legfontosabb motivációjuk a váltásra az anyagiak lennének (vagyis úgy tűnik elértük azt a határt, ameddig az egészségtudatos fogyasztók száma az anyagiktól függetlenül növekedhet?).

Az elvégzett kutatások az egészség értelmezésétől (nem csak testi egészséget értenek alatta a legtöbben, hanem lelki egyensúlyt is), az egészségmagatartáson át

Ami számomra igazán érdekes volt az a személyre szabott táplálkozás elterjedésének trendje. A nutrigenomika (nem is akarok úgy csinálni, mintha tudnám mi az, de úgyis az eredmények a lényegesek) eredményei alapján az étrendet, a tápanyagokat, az élelmiszereket az egyes személyek igényeire lehet szabni. A fogyasztói igényekben is megjelenik már alkalmanként. Ez termékfejlesztési és tartalommarketing szempontból fontos irány lehet az egészségpiacon működő cégeknek.

Hogy kisvállalkozásként érdemes-e erre figyelni? Sok helyen igen. Elsősorban egészséggel, étrenddel, de különösen az egészséges táplálkozással foglalkozó cégeknél. A többieknél ez makrokörnyezeti trend, aminek a változása lehetőség, esetleg veszély a jövőre nézve. El lehet kezdeni gondolkodni, mit kezd majd vele a marketing és mikor kell lépni.  

Mivel a humán táplálkozás történeti szakaszai c. fejezetet nem szemléztem (sőt, olvasatlanul kihagytam), ezért mindenkinek érdemes elolvasni az eredeti cikket is. :)