A gamification a játékok elemeinek és a játéktervezés technikáinak alkalmazása nem játék típusú kontextusban. A játékipar fejlődése indította el az egészet (ma már többszörösen meghaladja például a filmipar bevételeit): egyre többen kezdtek azzal foglalkozni, hogy miért és hogyan lesz sikeres egy játék.
A játék alkalmazása nem volt új dolog a marketingben a gamification trend elindulása előtt sem - de sosem volt még ennyire szofisztikált, tudatos. A játékok kutatása vezetett el oda, hogy a játékokat ma már az oktatástól a menedzsmenten át a marketingig egyre több területen és egyre profibban alkalmazzák.
A szakirodalomban is megjelent, elkezdődött a terület tudományos vizsgálata mind menedzsment, mind marketing, mind pszichológiai szempontból könyvek, egyetemi kurzusok foglalkoznak vele. Jelentős vállalatok (Microsoft, Nike) is alkalmazzák a különböző formáit, a szakirodalom pedig az elkövetkező évekre ennek a trendnek az erősödését jelzi, amit az okostelefonok és tabletek elterjedése is támogat.

Mind a marketingben, mind a személyzeti (HR) területen azért terjedt gyorsan, mert mindkét terület kulcsa az, amit a játék is elősegíthet. az elkötelezettség (elköteleződés) építése.Az elkötelezett munkatárs nem csak elvégzi a feladatát, hanem a cég érdekében gondolkodik, fejt ki aktivitást. Ugyanígy az elkötelezett vásárló: nem csak vásárol, hanem akár áldozatot is vállal a márkáért. Ha elmegy a távolabbi fodrászatba, ha megveszi a drágább terméket, ha elhalasztja a vásárlást, ha az adott termék éppen nincs - mind azt mutatják, hogy nem csak probléma-megoldás kapcsolat van a termék (márka) és vásárlója között. 
Az elkötelezett fogyasztó hisz a márkában, ajánlja azt, kiáll érte egy vitában - vagyis igazi erősségévé válhat a marketingnek. Ezt mutatja az ügyfél-létra is (az ábrán az egyik változata): annál, hogy valaki a vásárlónk többet is elérhetünk.

Természetesen elég sok minden szükséges ahhoz, hogy valaki a vásárló szintnél feljebb kerüljön - és ebben segíthet a játék, ami megadhatja azt a többletet, ami miatt a fogyasztó elköteleződik.

Ha egy kutatást csinálnánk róla, akkor a legtöbben még mindig a nyereményjátékokkal vagy az értékesítési versenyekkel azonosítanák a játékok alkalmazását a marketing területén. Esetleg eszükbe juthatna, hogy játékokat csomagolnak a termék mellé a gyerekek megnyerésére.
A gamification ennél pedig jóval több - itt olyan elemek jelennek meg, amik a folyamatosságot, a kapcsolódást is garantálják. A "gyűjtsd össze az összes matricát / ajándékot / poharat" típusú játékok már ennek az alapvető elemeit mutatják: nem csak nagyobb eséllyel vásárol az ügyfél (mint egy nyereményjátéknál), hanem ösztönzést érezhet a visszatérésre, késztetést arra, hogy másokkal beszéljen az akcióról (Te gyűjtöd? Neked mi van meg?), esetleg eljuthat oda, hogy a játék miatt vásároljon újabb terméket (még egy darab hiányzik a gyűjteményből, és azt akarja megszerezni azon az áron is, hogy megveszi a számára éppen nem szükséges terméket).

Gyakori példa a gamification-re a McDonalds Monopoly játéka, ami már igen komplex ezekhez képest: gyűjtögetős kártyajátékká alakítja a kajavásárlást (1987-ben indult!). A belső motiváció megteremtéséhez a Microsoft Language Game a szokásos példa, ahol a munkatársaknak egy unalmas feladatot (nyelvi ellenőrzés) alakítottak át játékká. A legutóbbi pingvines példa is játékosítás: élménnyé alakít egy egyszerű feladatot.

De hogy kerül ez a kisvállalkozások elé? Hát úgy, hogy a játékhoz nem kell hatalmas tőkebefektetés, sőt még csillivilli honlap sem a játékra dedikálva, csak egy kis fantázia és a másik fejével való gondolkodás. Néha elég, ha a folyamatok egy kis elemét játékosítjuk, máskor az egész folyamatot lehet.

Nekem nagyon tetszik például a Spar Facebook játék-ötlete: "Ki lesz az első, aki egymás alá, külön-külön betűnként be tudja írni kommentbe, hogy FRISS?" (Elég nagy rajongótábor kell hozzá, hogy ne legyen azonnal győztes, de aktivál, élményt ad.)

A hírlevél - mint folyamatos kapcsolat - eleve jó alkalom a játékra. Az egyik kedvenc hírlevelem mindig tartalmaz egy feladatot (kérdést, logikai feladványt, szakmai dilemmát), amivel a folyamatosságot biztosítja: a következőt is megnyitom majd, hogy lássam a megoldást.Lehetne ez verseny is akár, vagy vonatkozhatna a feladat az adott hírlevélre, hogy alaposan végigolvassák - variálni jól lehet.

Egy másik vállalkozás a képzési programokat játékosítja, hogy ne legyen unalmas az újabb és újabb termékek megtanulása. Az oktatásban amúgy is nagy divat a gamification, a főiskolán mi is csinálunk így kurzust.

Amikor egy pizzéria az új termékek megismertetését, kipróbálását akarta elérni, akkor úgy módosította a jutalomfüzetet, hogy nem minden vásárlásért kap pecsét a vásárló, hanem "teljesítenie kell" az összes ízt. Izgalmas nyeremény, hogy aki teljesíti, arról a következő héten pizzát neveznek el, és elkészítheti saját elképzelései szerint (akár részesedést is kaphatna az értékesítésből :))).

A gyorsan változó kínálatot egy bolt úgy dobta fel, hogy nem árulták el, mi az akciós, nem volt előtte óriási piros tábla - sőt, egy egészen kis matricát tettek csak rá reggel. Csak azt mondták el, VAN akció, nem is kicsi. A vásárlók végignézték a kínálatot alaposan, és még örültek is, hogy megtehették, hiszen ott volt a megtalálás öröme. 

A termékfejlesztés, kutatás is játékosítható, ha a kérdések (mit szeretnél) helyett tippjátékot indítunk, vagy a fogyasztókat kérjük, adják meg a fejlesztési ötleteiket. A pályázat is egyfajta játék (verseny).

Aztán ott vannak a diákversenyek. A diákok ötleteinek, aktivitásának bevonása: nem csak a multiknak nyitott.

MINDEN folyamathoz, feladathoz kapcsolható játék. Jó kreatívkodást!