Ha már annyit pofáztunk arról, hogy a gyakorlat mennyit tanulhatna az elméleti kutatások megismerésével és hogy a marketingoktatóknak mennyire fontos lenne szorosabbra építeniük a kapcsolódásaikat a kutatásokban is a gyakorlati marketingesekkel, úgy döntöttünk, hogy átrágjuk magunkat az Egyesültet a Marketing Oktatásáért és Kutatásáért (EMOK) 2016-os (XXII:) országos konferenciájának tanulmánykötetén.
Nem volt könnyű. Sokat szenvedtünk a sok tudományos (néha feleslegesen és ostobán tudományoskodó) írástól. Ugyanakkor nem volt haszontalan sem. Sőt, néha kifejezetten érdekes. Ez a tudás és ismeretanyag is fontos elem abban, hogy jó marketingesek legyünk és ismerjük a marketing minden területét. És összeszedtük az érdekesebb kutatásokat, amik izgalmasak lehetnek a nem-akadémiai marketingesek számára is. Szemelvények a marketingből, 2016 - fogyasszátok egészséggel.
A sorozat tizenharmadik része:

13. A pálinkafogyasztási szokások változása (Totth Gedeon – Zarándné Vamosi Kornélia – Hlédik Erika)

A pálinka és a tudomány altalában külön járnak, en például annál kevésbé nézek ki tudós embernek, minél több palinkát megittam - úgyhogy itt és most is csak a fogyasztásra koncentrálunk. 

A palinka népszerűsége nőtt, a kínálat jelentősen bővült az utóbbi időben, még a törvényi szabályzás változása is befolyással volt a fogyasztásra. A szerzők a vizsgálataik során megállapították, "hogy az utóbbi években megváltozott a pálinka imázsa, szinte kizárólag pozitív fogyasztói megítélés társul a pálinkához Ma már nem az idős, falusi ember egyszerű itala, hanem különleges, értékes magyar termék...Fogyasztása legjellemzőbben eseményekhez, társasághoz kötődik, nem utolsósorban a már említett hordozott értékek (barátság, együttlét, stb.) miatt, viszont nem csak jeles események során és nem csak aperitifként fogyasztható"

Az égetett szeszes italok a Nielsen által mért forgalma 2014. december – 2015. július során mintegy 47 milliárd forintot ért el (6 százalékkal többet, mint az előző hasonló periódus során).
A vodka forgalma megközelítette a 15 milliárd forintot, a második helyre a keserű italok, bitter került 11 milliárdos forgalommal, a harmadik helyre pedig a pálinka 6 milliárd forinttal, ami 14%-os növekedés az előzőleg mért hasonló időszakhoz képest.
Ebben azonban van egy nagyon erős torzító tenyező: az otthoni főzés. Ha azt is idevesszük, akkor valószínűsíthető, hogy a pálinka a legnagyobb mennyiségben fogyasztott égetett szeszesital Magyarországon. 

Ehhez jön még a többi:

A kutatások azt mutatjak, hogy a pálinka kiskereskedelmi forgalma valamelyest javult, de a házi főzés engedélyezése következtében elvesztett forgalmát messze nem nyerte vissza. A piacon folyó verseny erős, a házi pálinkák fogyasztói preferenciája töretlen. A verseny az egyéb italfélék irányából  is erős, azok marketingje is elvon fogyasztókat.

A fiatalok palinkafogyasztása némileg eltér az idősebbekétől. kevésbé arérzékenyek, de azért az ár náluk is fontos szerepet tölt be - csak nem az elsődleges szempont. A fiatalok hajlamosabbak az olcsóság és az alacsony minőség közé egyenlőségjelet tenni. Ugyanakkor a piaci edukáció rájuk sokkal jobban hatott (de szép így nem?): nagyobb a rálátásuk a piacra, van fogalmuk arról, ki törekszik minőség előállítására. A márkahű fogyasztók is inkább erre a korcsoportra jellemzők, vagyis a gyártó (főzde) szerepe itt lényegesen meghatározóbb szempont a vásárlások során.

Egészségünkre. 

Mivel a kereskedelmi és bérfőzés alakulása c. részt nem szemléztem, ezért mindenkinek érdemes elolvasni az eredeti cikket is. :)

(A kép http://palinka.network.hu/-ról.)